2014.02.08. 17:40
Budapesti életkép elsőajtós felszállással
Néhány napja történt. Napközben vagyunk, a busz a végállomáson áll. Szállingóznak az utasok, mindenki felmutatja a bérletét a sofőrnek, majd felszáll egy 17-20 körüli fiú, aki bágyadtan odamutat valami jegyet, majd indul befelé.
- Gyere vissza - mondja a sofőr.
A fiú visszamegy, majd kezelni akarja a jegyet a sofőr előtti gépen.
- Fordítva - mondja a sofőr.
A fiú megfordítja, bedugja.
- Ez már használt - mondja a sofőr.
- Csak ez van - mondja a fiú, mintha ez magyarázat lenne. - Honnan vegyek másikat?
- Az aluljáróban lent van jegyárusítás. 350 forint.
- Nincs rá pénzem - mondja fiú. Ránézésre egyáltalán nem szakadt külsejű, a ruhája átlagos, normálisnak mondható. - Nézd el, légyszíves.
- Nem nézhetem el, mert engem büntetnek meg - így a sofőr.
- De légyszíves, el kell jutnom X-re.
Két megálló, 10 perc séta kb.
- Nem lehet, mert ki tudja, melyik utas az ellenőr - mutat ránk a sofőr.
- Ne csináld már - mondja a fiú.
- Jöjjön ide fiatalember - szól egy utas. A fiú megindul befelé.
- Állj meg - mondja a sofőr.
- Kap jegyet - feleli egy másik utas, és tényleg kap. Visszamegy, és érvényesíti. Vége a közjátéknak.
Mit lehet leszűrni ebből?
A sofőr helyesen nem engedte fel jegy nélkül a fiút, de ezt a jelek szerint nem azért tette, mert ez a helyes, hanem mert esetleg ellenőr lehet a buszon. Ráadásul ebből nem is csinált titkot, mert fennhangon ezzel indokolta a fiúnak az elutasítást. Még ha ez csak egy kényelmes indok volt is neki, akkor is sajátságos, hogy sokak füle hallatára éppen erre hivatkozott.
A fiú nem tűnt ránézésre csórónak, ettől persze még lehetett az, de a távolság sem olyan volt, ami ne lehetett volna legyalogolni. Szép, napos, kellemes idő volt. Inkább úgy tűnt, mintha lusta lenne visszamenni jegyért, vagy spórolni akart egy kicsit, és ezért nem derogált neki mások füle hallatára kérlelni a sofőrt.
Pozitívum a dologban a helyzetet ajándékjeggyel megoldó utas, aki egy idősebb úr volt, sportruhában és két nordic walking bottal a kezében, vagyis nyilván nem kispénzű nyugdíjas lehetett, megengedhette magának azt a plusz jegyet.
Nekem összességében leginkább a fiú viselkedése tűnt furcsának, aki egy vacak jegy miatt képes volt belemenni egy ilyen kellemetlen helyzetbe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2014.02.11. 21:15:41
Ha téged megkérdeznek, hogy miért melózol, nyilván nem azt mondod, hogy mert egyébként kirúgnak, hanem azért, mert így építed az országot. Jó lenne az utóbbi, de sajnos erre újra jó sokáig kell várnunk. Úgy értem, a prekommunista évek elmúltával.
Kár, hogy a sofőrt ilyen munkára is kényszerítik. Szerintem a vezetés önmagában is épp elég fárasztó lehet, és eddig nem kényszerült naponta százszor az utassal való huzakodásra.
Untermensch4 2014.05.06. 09:33:34
ez a "fordított integráció", terjed a tarhálás